MUNKABIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK
FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ORVOSI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK
Jogszabályi alap:
- 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérőlí
- 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről
- 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről
- 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről
- 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről
A munkáltatónak folyamatos szerződéssel rendelkeznie foglalkozás egészségügyi feladatok ellátást végző személlyel, vállalkozással.
A munkavállaló alkalmassági véleményezése szükséges:
- a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre,
- a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre történik.
A munkaköri és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli.
A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló, illetve a tanuló vagy a hallgató, az álláskereső:
- a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele
- egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,
- nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,
- nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;
- esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt
Előzetes munkaköri, alkalmassági orvosi vizsgálat:
- a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;
- a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt, ha
- fizikai munkát végez,
- fiatalkorú,
- nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve;
- a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt minden munkavállalónál, ha
- közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez,
- a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra,
- a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja;
- kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának.
Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat:
A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából.
Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálat:
Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni
- ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve az álláskereső egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására
- heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
- heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló, tanuló vagy hallgató olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően
- ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
- ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan szünetel;
- ha az a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló, a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kérelem benyújtásához szükséges.
Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet:
- a foglalkozás-egészségügyi orvos;
- a háziorvos, illetve a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja;
- a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala;
- a munkáltató, a szakképző és felsőoktatási intézmény vezetője
- az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala
- a munkavállaló, a munkát végző személy, a tanuló vagy a hallgató.
- továbbá, ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott
Nők munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálata
A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a várandósokra - ezen belül a várandósság korai szakaszában lévőkre -, a nemrégen szült, a szoptató anyákra, az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre.
Biológiai kóroki tényezők: olyan biológiai tényezők esetében,
- amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos,
- amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos,
- amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan
Kémiai kóroki tényezők: azon kémiai anyagok, melyekről ismeretes, hogy veszélyeztetik a várandós nők és a magzat egészségét.
Munkavédelmi képviselő jogai:
- Munkáltató, munkavállaló tájékoztatása az előzetes munkaköri alkalmassági, személyi higiénés vizsgálat elmaradásáról.
- Munkáltató, munkavállaló tájékoztatása az időszakos munkaköri alkalmassági, személyi higiénés vizsgálat közeledtéről vagy elmaradásáról.
MUNKAVÉDELMI OKTATÁS
A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
- munkába álláskor,
- munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
- munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
- új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni.
Az oktatás elvégzését a szakember által készített tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
Az oktatást megfelelő szakmai tapasztalattal, a munkavédelmi szakember által készített írásbeli oktatási anyagból bárki által elvégezhető.
Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.
TŰZVÉDELMI OKTATÁS
A munkavállalókat előzetesen, munkába álláskor, és ismétlődően évenként, és rendkívüli esetekben (pl. tűzeset után) tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatást tűzvédelmi oktatási naplóban kell dokumentálni, melyet az oktató és minden résztvevő munkavállaló az aláírásával hitelesít.
A MUNKAVÁLLALÓK TŰZMEGELŐZÉSI FELADATAI
Megismerik, megtartják és megtartatják a használatukban lévő helyiségek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára, működtetésére és tárolására vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.
Gondoskodnak róla, hogy a felügyeletük alatt álló személyek megismerjék a tűzvédelmi szabályokat, tevékenységük során ne okozzanak tüzet, közvetlen tűzveszélyt.
Tűz észlelése esetén a tüzet jelzik, testi épségük veszélyeztetése nélkül megkísérlik a tűz oltását, megkezdik a bent tartózkodó személyek kimenekítését, biztonságba helyezését.
A tűzvédelmi használati szabályokat megtartják, kiemelt figyelmet fordítva az alábbiakra:
- a tűzvédelmi szabályokat saját maguk betartják, másokkal betartatják,
- a közlekedési, menekülési utakat, kijáratokat folyamatosan szabadon tartják, a tárolási rendet megtartják,
- az elektromos berendezések állapotát használat előtt minden esetben ellenőrzik,
- alaklomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak külön engedély alapján lehet végezni
- az anyagokra vonatkozó tárolási előírásokat betartják
- tűzoltó készülék hozzáférhetőségét folyamatosan biztosítani kell
- a keletkező hulladékot megfelelően gyűjtik és tárolják,
- a tevékenység befejeztével a villamos készülékeket kikapcsolják
- dohányzási tilalmat megtartják
MAGATARTÁSI SZABÁLYOK TŰZ ESETÉN
Tűzjelzés:
Mindenki, aki tüzet, füstöt vagy annak közvetlen veszélyét észleli, arról tudomást szerez, köteles az épületben tartózkodókat az alábbi módon riasztani:
A helyiségekben tüzet észlelő személy hangos szóval "Tűz van" kiáltással jelezze a tüzet abból a célból, hogy a többiek segítségére legyenek a tűz oltásában, illetve a veszélyeztetett helyről idejében el tudjanak menekülni.
A kézi tűzjelző gombjának benyomásával amennyiben van tűzjelző rendszer az épületben kialakítva
Telefonon: 105 vagy 112 hívószámon
A telefonos tűzjelzés tartalma:
- tűzeset pontos helye,
- a tűz kiterjedésének nagysága,
- milyen anyag ég, milyen anyag vagy épület van veszélyeztetve,
- emberélet van-e veszélyeztetve,
- a tűz helyszíne hogyan közelíthető meg,
- a tüzet jelző személy neve, tartózkodási helye, a tűzjelzésre használt telefon száma,
- minden egyéb adat, melyet a tűzoltóság kér.
A tűzjelzési kötelezettség elmulasztása szabálysértésnek minősül! A hamis tűzjelzést a törvény bünteti! A tűzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Az eloltott tüzet is jelezni kell az intézményvezetőnek és a tűzvédelmi hatóságnak.
Tűzoltás:
A tűzoltásban mindenki (munkavállalók, ott tartózkodók) életkora, fizikai állapota alapján elvárható módon, személyes részvétellel, adatok közlésével köteles közreműködni.
Tűz esetén azonnal kapcsoljuk le az elektromos áramot!
Kezdeti tüzet próbáljuk meg a készenlétben tartott tűzoltó készülékkel eloltani.
Menekülés, mentés:
Ha nem sikerül a tüzet eloltani, meg kell próbálni a helyiséget és az épületet azonnal elhagyni a biztonsági irányfényekkel vagy utánvilágító táblákkal jelzett útvonalon, gyalog, a lépcsőket használva. Tűz esetén liftet használni tilos! Személyes tárgyakat meneküléskor senki ne vigyen magával!
Kimeneküléskor az ajtókat kilinccsel kell becsukni, kulccsal bezárni nem szabad. Zárt térben keletkezett tűz nagymennyiségű füstöt termel, amely elárasztja a helyiségeket, megnehezíti a légzést és a tájékozódást. A hő és a füst felfelé terjed, ezért lehajolva célszerű menekülni.
Munkavédelmi képviselő jogosultságai:
- Részt vehet az oktatási anyagok megtervezésében, az oktatások megszervezésében.
- Az oktatás elmaradását jelezheti a munkáltató felé.
A tanfolyam anyagát összeállította: Kubinszki Attila
