TŰZVÉDELMI FOGALOMTÁR

Alapterület
A gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Helyiségeknél, épületeknél és a létesítményeknél a nettó alapterület.

Építmény
Olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.

Épület
Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja.

Helyiség
Minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér.

Létesítmény
Egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége.

Műtárgy
Az épületnek nem minősülő építmény.

Szabadtér
Helyiségnek nem minősülő térség - beleértve a nyitott fedett színeket -, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek.

Robbanásveszélyes állapot
Az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott.

Tűzszakasz
Az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el.

Veszélyességi övezet
Helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek, tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését - éghető gáz, gőz, köd, por esetén a (normál üzem figyelembevételével) vonatkozó jogszabály, nemzeti szabvány szerint (idetartoznak a 0-ás, 1-es és 2-es, valamint a 20-as, 21-es és 22-es zónák függőleges vetületeinek összesített területe), - minden más esetben az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani.

Zárt rendszer
Amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét.

Robbanás elfojtó berendezés
Olyan beépített automatikus oltóberendezés, mely képes egy esetlegesen bekövetkező robbanás észlelésére, elfojtására, továbbterjedésének megakadályozására, illetve a robbanás hatásának jelentős csökkentésére.

Üzemi hőmérséklet
A kezelés folyamata alatt előforduló legmagasabb hőmérséklet. Az üzemi hőmérséklet jele: Tü. A környezeti hőmérsékleten való tárolás nem minősül kezelésnek.

Tűzveszélyességi fokozat
Az éghető cseppfolyós anyagok esetén a lobbanásponttól és az üzemi hőmérséklettől függő kategória.

Gyulladási hőmérséklet (gyulladáspont)
Az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen folyékony vagy szilárd halmazállapotú anyagból olyan mennyiségű éghető gőz, hőbomlási termék kerül az anyag felületének közelébe, amely eléri az alsó gyulladási határkoncentrációt és külső gyújtóforrástól meggyullad, majd az égés kiterjed az anyag teljes szabad felületére.

Lobbanáspont
Az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen előírt kísérleti körülmények között a folyadék annyi mennyiségű éghető gázt vagy éghető gőzt fejleszt, hogy egy effektív gyújtóforrással érintkezve azonnal lángra lobban (de azután elalszik, és az égés nem terjed át a folyadék felszínére). A vizsgálati mód alapján megkülönböztetnek nyíltéri és záttéri lobbanáspontot.

TŰZVÉDELMI FOGALOMTÁR