MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ
Munkavédelmi képviselő: olyan a munkavállalók által megválasztott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos munkavállalói jogokat és érdekeket. A munkáltatónál munkavédelmi képviselő választását az1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről írja elő.
Jogszabályi háttér:
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
- 2012. évi I. törvény - a munka törvénykönyvéről
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ JOGAI
A munkavédelmi képviselő a Munkavédelmi törvény alapján kapott felhatalmazás alapján széleskörű vizsgálódási döntés előkészítési, véleménynyilvánítási tájékozódási, egyetértési kezdeményezési, konzultációs jogokkal rendelkezik.
A munkavédelmi képviselő megbízatása öt évre szól, amennyiben a kötelező továbbképzéseken részt vett.
Vizsgálódási jog:
Vizsgálódási jogkörében személyesen meggyőződhet arról, hogy működési területén, a munkahelyeken érvényesülnek-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei. Így meggyőződhet különösen:
- a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról,
- az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról, - a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.
Ahhoz, hogy a képviselő gyakorolhassa ezeket a jogokat, a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól.
Döntés előkészítési jog:
Döntés előkészítési jogkörében részt vehet a munkáltató azok döntéseinek előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára. Különös tekintettel:
- az új munkahelyek kialakítására,
- a törvényben előírt munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatására,
- foglalkozás egészségügyi szolgálat biztosítására,
- részt vehet a munkavédelmi oktatás megtervezésére és megszervezésére vonatkozó döntések meghozásában.
Tájékozódási jog:
- A képviselő tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden olyan kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést.
- A Munkavédelmi törvény előírja a felügyelő szervek számára (OMMF, ÁNTSZ), hogy tájékoztatással és tanácsadással segítsék a munkavédelmi képviselő munkáját.
- A munkáltatóval történt előzetes megállapodás alapján munkavédelmi kérdésekkel kapcsolatban jogosult szakértő segítségét igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a felügyeletekkel.
Véleménynyilvánítási és kezdeményezési jog
- A munkavédelmi képviselő (bizottság) elsősorban a vizsgálódás, tájékozódás során nyert információk, tapasztalatok alapján kinyilváníthatja véleményét, kezdeményezheti a feltárt hibák megszüntetését szolgáló intézkedések megtételét.
- Jogosult arra is, hogy a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölje észrevételeit. A munkavédelmi ellenőrzés során nem köteles, de közreműködhet, a döntéséről az ellenőrzéskor nyilatkoznia kell.
- A munkavédelmi képviselőnek joga van részt venni a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedések körülményeinek feltárásában.
- A munkabaleseti jegyzőkönyvben külön rovat áll a képviselő rendelkezésére. Itt kifejtheti véleményét a baleseti jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatban.
- A munkáltató köteles a képviselő kezdeményezésére a szükséges intézkedést megtenni, vagy nyolc napon belül válaszolnia kell arra. Amennyiben a munkáltató nem ért egyet a kezdeményezéssel, álláspontjának indokait írásban köteles közölni.
Egyetértési jog:
- A munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértési jogot gyakorol a munkáltató által tervezett munkavédelmi szabályzatban foglaltakkal kapcsolatban. A képviselő (bizottság) egyet nem értése esetén a szabályzat érvénytelen. A munkabaleset kivizsgálásában résztvevő munkavédelmi képviselőnek nyilatkoznia kell, hogy a jegyzőkönyv tartalmával egyetért vagy nem ért egyet.
Munkáltatói kötelezettségek:
- A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen
- a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő¬-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka
- a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat;
- egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül
- legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.
- A költségek a munkáltatót terhelik, illetve a képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható.
A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.
- A munkavédelmi képviselő (bizottság) a működése során tudomására jutott adatok, tények nyilvánosságra hozatala tekintetében az üzemi tanács tagjára (üzemi megbízottra) megállapított munkajogi szabályoknak megfelelően köteles eljárni.
- Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.
- A munkavédelmi bizottság/választási bizottság egyetértése szükséges - megjelölt - választott munkavédelmi képviselő tisztséget betöltő munkavállaló (a továbbiakban: tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő 53. § szerinti intézkedéséhez.
53§: A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni
- max.: 44 munkanap, 352 óra (munkaszerződéstől függően pl. rész munkaidő)
- a megváltozott munkahelyről, munkakörről tájékoztatni kell a munkavállalót
- nem kötelezhető a munkavállaló más helyiségben végzendő munkára:
- terhesség megállapításától a gyermek 3 éves koráig
- egyedülálló szülő esetében 16 éves koráig
- hozzátartozójának gondozása esetén
- 50%-os egészségkárosodás esetén
- A munkavállaló más munkakörben is legalább alapbérre jogosult.
- Az 1. pont szerinti védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.
- A munkavédelmi bizottság/választási bizottság az 1. pontban foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a (bizottság) a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE
A munkavédelmi bizottság a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül, első ülésén - tagjai közül - elnököt választ.
A munkavédelmi bizottság ülésén a tag csak személyesen vehet részt. Az munkavédelmi bizottság működésének szabályait ügyrendje állapítja meg. Feladata ellátása érdekében a munkavédelmi bizottság elnökét beosztás szerinti havi munkaideje 15, tagját beosztás szerinti havi munkaideje 10 %-nak megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban be kell jelenteni. A munkaidő-¬kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A munkavédelmi bizottság egyetértése szükséges az munkavédelmi bizottság elnöke munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez vagy a munkáltató munkavédelmi bizottság elnökét érintő 53. § (munkavédelmi szakképzés) szerinti intézkedéséhez. A védelem a munkavédelmi bizottság elnökét megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.
PARITÁSOS MUNKAVÉDELMI TESTÜLET
Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább 20 fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.
A testületnek a munkavállalói és munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot, illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép.
A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagot) a munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján jelölik. A munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit.
A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (Mt. 208. §), továbbá munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személyt (intézkedésre jogosult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakembert) kijelölni. A munkáltató számára rendszeres munkavédelmi szolgáltatást nyújtó szakemberek meghívottként vesznek részt a testület munkájában.
A testület rendes és póttagjainak megbízatása öt évre szól.
A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják. A testület rendes és póttagjainak számában, a tagok megbízatásának megszűnése, valamint a visszahívás feltételeiben, elnöklési és működési rendjében, ügyrendjében, egyéb, a testület tevékenységével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállalók képviselői és a munkáltató állapodnak meg. A testület működésének feltételeit a munkáltató biztosítja.
A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében:
-
rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket;
- megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását;
- állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetérő.
A testület működése nem érinti a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság jogállását, valamint a munkáltatónak a munkavédelmi követelmények megvalósításáért e törvényben meghatározott felelősségét.
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ MEGBIZATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE
Megbízatása megszűnik, ha:
- munkáltató jogutód nélkül megszűnik
- önálló telephely megszűnik
- megbízatási idő lejár
- lemondás
- visszahívás
- a visszahívás szavazással történik, ha a munkavállalók legalább 30%-a írásban
indítványozza
- érvényes a szavazás:
- munkavállalók több, mint 50%-a jelen van
- a leadott érvényes szavazatok több, mint 2/3 a visszahívásra voksol
- visszahívást indítványozni újra, egy év elteltével lehet
- a bizottság tagjainak száma több, mint 1/3-dal csökken
- a munkavállalók létszáma 50 fő alá csökken, de legalább 2/3-dal csökken
- a bíróság a választás eredményét megsemmisíti
- egyéb törvényi okokból
A munkavédelmi képviselő megbízatásának megszűnése esetén, a munkavédelmi bizottságba a megszerzett szavazatok számának megfelelő sorrendben póttagot kell behívni.
A tanfolyam anyagát összeállította: Kubinszki Attila
